Kedves Viki!
Tudom, hogy az a lány aki emlékeimben él már elveszett mond a saját maga és az én számomra. Pergő elpergő napok melyekben nehéz minden tovatűnő másodperc, mint egy ólomszárnyú betonbagoly... Viki és megint Viki. Nem lehet, nem is tudok, (nem is akarok?) szabadulni a ráemlékezés gyötrő…
Kedves Viki!
Tudom ezt a levelet sem fogod elolvasni mint annyi minden mást, számodra én is csak egy voltam a közül az öt-hat férfi közül akit a barátnőd szerint meg kell, hogy ismerj ahhoz, hogy majd ki tudd választani a számodra megfelelőt. Remélem ezt a k*rvamentalitást nagyon gyorsan offolod…
Kedves Viki!
A papír alapról most már online üzenetek formájában fogom közölni gondolataimat, észrevételeimet, bár tudom, hogy választ ezekre úgysem kapok, de bízom benne, hogy a lelkem könyebb lesz valamicskét. Ma jutottam el odáig, hogy töröltem a telefonomról a közös képeinket. Nemsokára 5 éve…
Az élet nem más mint szenvedés (ahogy Jordan Peterson is írta) s élni nem más mint szenvedni , túlélni pedig annyi mint értelmet találni ebben a szenvedésben.
Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant kibír. –(Én is azért vállalom a mindennapos harcot, mert bízok egy szebb és jobb jövőben, ha…
Ismét ügyelek és rád gondolok így négy év után. Elég nagy lúzerség nem ? Dehát mit tudnék tenni, téged oly nehéz feledni (nem is akarom, az az igazság :P ) de bevallom ma is úgy mint elválásunk óta minden nap rád gondolok, hogy hányszor azt nem tudom...